Arany János 1817. március 2-án született Nagyszalontán. Életének több mint felét-rövid megszakításokkal harmincnégy évet- töltötte szülővárosában. Arany Györgynek és Megyeri Sárának tizedik, legkisebb gyermeke volt. A fiúcska egyetlen igazi értelme, öröme lett öreg szüleinek. Ügyetlen volt ugyan testi dologra, de annál kiválóbb a tanulásban, s főként szelíd volt, gyengéd és szeretetreméltó.
Tanulmányait Nagyszalontán kezdte, majd a debreceni kollégiumban folytatta. 17 évesen egy időre megszakította tanulmányait és Kisújszálláson segédtanítói állást vállalt. A főiskolát mégsem fejezte be, mert felcsapott színésznek.
Később felhagyott művészi törekvéseivel és szülőfalujában vállalt jegyzői állást.
Megnősült. Felesége Ercsey Julianna árva lány, méltó társa a költőnek.
1845-ben a Kisfaludy Társaság pályázatára írta az Elveszett alkotmány című vígeposzát, mellyel elnyerte a pályadíjat.
1846-ban a Kisfaludy Társaság „költői beszélyre „hirdetett pályázatot „melynek hőse valamely a nép ajkán élő történeti személy, pl. Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen.”
A költő elkészítette a Toldi című elbeszélő költeményét, amely a pályadíj elnyerése mellett Petőfi barátságát is megszerezte. Ettől kezdve a két költő útja egymás mellett vezetett. Barátságukat a világirodalomban is ritka szépségű férfibarátságként tartják számon.
1848-49-ben a forradalom hűséges katonája volt. A szabadságharc bukása után bujdosnia kellett, állását elveszítette. 1851-től a nagykőrösi főgimnáziumban kapott tanári állást. A fővárostól távol emelkedett a magyar költészet főalakjává.
A Magyar Tudományos Akadémia hívására Pestre költözött, s 1865-ben az Akadémia titkára és a Kisfaludy Társaság igazgatója lett.
Hivatalos teendői, lánya, Juliska halála 1877-ig elhallgattatta a költőt Nem volt tétlen, csak hallgatott. Ekkor keletkeztek balladái, műfordításai, a Toldi szerelme stb.
Élete utolsó éveiben újra fellángolt költői ereje. Öregkori költeményeit a Margitsziget tölgyfái alatt írta a Kapcsos könyvbe, s Őszikék címmel váltak ismertté.
Pesten halt meg 1882. október 22-én.
Iskolánk mottóként egyik legszebb gondolatát választotta:
„Legnagyobb cél pedig itt e földi létben
Ember lenni mindég, minden körülményben.”
