Júliusban hét felejthetetlen napot tölthettünk a Bakony csodálatos vidékein. Vándortáborunk során Bakonybél, Huszárokelőpuszta és Hubertlak voltak főbb állomásaink, ahol sátrakban és kulcsosházban szálltunk meg. A természet közelsége, a közös túrák, a beszélgetések, kártyázások igazi közösségi élménnyé tették ezt a hetet.
Első utunk a Borostyán-kúthoz és kápolnájához vezetett, amely Veszprém vármegye hét természeti csodájának egyike. Innen a Kerteskői-szurdok vadregényes ösvényein folytattuk utunkat, ahol a sziklák között kanyargó, kalandos turistaút különleges élményt nyújtott.
Bakonybél egyik legérdekesebb programja a Pannon Csillagda meglátogatása volt. A csillagászati és űrkutatási bemutatók során sok új ismerettel gazdagodtunk, és a naptávcsőbe is belenézhettünk. Felkerestük a Széchenyi Zsigmond-emlékkövet is, amely méltó emléket állít a híres vadásznak és írónak.
A Huszárokelőpusztai tábor közelében tájékozódási versenyen tettük próbára ügyességünket, este pedig egy izgalmas bátorságpróbán vettünk részt. Az utolsó szálláshelyünkre a Hubertlaki Tanösvényen keresztül jutottunk el. Itt már nem volt térerő, de ezt egyáltalán nem bántuk. Helyette sokat kártyáztunk, “várat” építettünk, miközben a közelünkben dámvadak sétáltak, a fák között pedig mókusok kergetőztek. A szárazság ellenére a hubertlaki tó, amelyet sokan a bakonyi „Gyilkos-tóként” emlegetnek, varázslatos látványt nyújtott a vízből kiemelkedő fatörzseivel.
Túránk egyik legszebb kilátópontja a Szár-hegyi kilátó volt. A magasból nemcsak a Bakony vonulatait csodálhattuk meg, hanem tiszta időben a Somló-hegy, a Kisalföld, sőt még a távoli Alpok is kirajzolódtak a horizonton.
A hetedik napon még egy közel nyolc kilométeres túra várt ránk, mielőtt buszra, majd vonatra szálltunk. Fáradtan, de rengeteg élménnyel, új ismeretekkel és szép emlékekkel gazdagodva érkeztünk haza.
Ez a hét nemcsak a természet szépségeinek felfedezéséről szólt, hanem az összetartozásról, a kitartásról és arról is, hogy néha a legjobb élményekhez nincs szükség sem térerőre, sem telefonra – csak jó társaságra és nyitott szemmel járó kirándulókra.
Táborvezető: Kása Sándor, kísérők: Holb Rozália, Nagy Anita
